Klíma kérdőív „megoldása” – Felnőttek (19-60 éves)

• Mit jelent a klíma szó?
  1. A légkör állapota egy adott pillanatban és helyen.
  2. Egy adott hely hosszú távon jellemző időjárása, az éghajlat szó szinonimája.
  3. Időjárás szinonimája, vagyis az éghajlati elemek váltakozása.

Egy terület klímáját számos meteorológiai (például a napsütéses órák száma, a hőmérséklet, a lehullott csapadék mennyisége és a szélviszonyok) és földrajzi (tengerszint feletti magasság, földrajzi szélesség) tényező együttes hatása alakítja ki. Megkülönböztetünk trópusi/mérsékeltövi/sarki, meleg/hideg, valamint nedves/száraz éghajlatokat. Magyarország éghajlati besorolás szerint a meleg, mérsékelten csapadékos, kontinentális kategóriába tartozik. A klímaváltozás során ez a hosszú távon jellemző tényezőegyüttes változik meg a szélsőségek felé (pl. állatok tömeges pusztulása, a hőmérsékletet nézve extrém meleg állandósulása, árvizek egyre gyakoribb megjelenése).

• Mit jelent az üvegházhatás fogalma?
  1. Az üvegházhatás azt jelenti, hogy Földre érkező napsugarak felmelegítik a légkört, majd visszatükröződnek a földfelszínről és visszatérnek a Föld és a Nap közötti űrbe.
  2. Egy egyértelműen káros folyamat, amely az ipari forradalmaktól van jelen a Földön, és a globális felmelegedésért felelős.
  3. Az a folyamat, amely során a Föld légköre a beérkező napsugárzást átengedi, de a felszínről az űr felé visszaszóródó hosszúhullámú sugárzás (hősugárzás) egy részét nem hagyja távozni.

Az üvegházhatás nem egy természetellenes folyamat, ugyanis ennek köszönhetően jelenleg a földi átlaghőmérséklet 14°C, enélkül 33°C-kal hidegebb lenne átlagosan. Mint sok minden az életben, ebben az esetben is az üvegházhatás mértéke, egyensúlya kulcsfontosságú. A legjelentősebb üvegházhatású gázok légkörben a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, az ózon és a dinitrogén-oxid.

• A kutatók egyetértenek abban, hogy az üvegházhatású gázok közül az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid felelős legnagyobb arányban a klímaváltozásért. Hogyan kerül szén-dioxid a légkörbe?
  1. Bányászat és az állattenyésztés révén kerül a legtöbb szén-dioxid a légkörbe.
  2. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével szén-dioxid szabadul fel és kerül ki a légkörbe.
  3. Nem igaz, hogy a kutatók egyetértenek abban, hogy az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid felelős legnagyobb arányban a klímaváltozásért, ugyanis az emberi tevékenység közvetlenül nem növeli a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét.

A szén-dioxid az ember okozta megnövekedett üvegházhatás több mint 60%-ért felelős üvegházhatású gáz. A szén megtalálható az éghajlati rendszer minden elemében, még mi emberek is tartalmazunk szenet. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével szén-dioxid szabadul fel és kerül ki a légkörbe. A légköri szén-dioxid szintje az ipari forradalom előtti 10 000 évben mindössze 10%-ban változott. Az ipari forradalom óta több mint 30%-kal emelkedett a szintje és jelenleg magasabb, mint az elmúlt 800 000 évben bármikor. A szén-dioxid körülbelül 50-200 évig marad a légkörben.

• Igaz-e az állítás, hogy a Föld átlaghőmérséklete még soha nem volt olyan magas, mint a napjainkban?
  1. Igaz
  2. Hamis
  3. Erre a kérdésre a tudomány sem tud választ adni.

A globális átlaghőmérséklet az elmúlt interglaciális (jégkorszakok közötti) időszakok egy részében meghaladta a mostani átlaghőmérsékletet, bár több mint hárommillió évvel kellene a múltba visszamenni ahhoz, hogy egy olyan időszakot találjunk, amely egyértelműen melegebb, mint a mostani földi átlaghőmérséklet. A klímakutatók méréseket végeznek, amiből régmúlt korok éghajlatát és így a változás mértékét is meg tudják ismerni.

• Mely országok felelősek napjainkban a legnagyobb szén-dioxid kibocsátásért?
  1. Kína, USA
  2. Mexikó, Japán
  3. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia

A legnagyobb kibocsátó országokat azok között kell keresnünk, amelyek nagy lakosságszámmal és nagy gazdasági erővel rendelkeznek. A nemzetközi megállapodások igyekeznek egyre nagyobb nyomást helyezni a legnagyobb kibocsátókra, hogy technológiai és gazdasági váltással csökkentsék a Föld légkörének szennyezését és ezzel a globális klíma változásának veszélyeit.

• Az energia, ezzel együtt az áram, előállítása közben szén-dioxid szabadul fel. A klímaváltozáshoz legkevésbé hozzájárulva miből tudunk áramot előállítani?
  1. Szén, kőolaj, fa
  2. Szél, víz, nap
  3. Homok, márvány

A szél, a víz és a nap mind a megújuló energiaforrások közé tartoznak a geotermikus energia és a biomassza mellett. Ezeket használva kisebb terhelés kerül a környezetre. Megújulónak azokat az energiaforrásokat nevezzük, amelyek emberi léptékben belátható időn belül újra termelődnek, feltöltődnek.

• Mit jelent a karbonsemlegesség?
  1. Azt az egyensúlyi állapotot, amikor a szén-dioxid kibocsátása és elnyelése megegyezik.
  2. Azt a technológiai fejlettségi szintet, amikor megszűnik a szén-dioxid kibocsátás az ipari termelésben.
  3. A szén légkörből való távozásának jelensége.

A karbonsemlegesség lényege, hogy valamely gazdasági tevékenység vagy egy egyén életmódja olyan, hogy a legminimálisabbra csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, de a karbonkibocsátást is kiegyenlíti. Karbonsemleges lehet egy termék, szolgáltatás, ha az előállítással, tevékenységgel járó karbonkibocsátásokat ellentételezik, kiegyenlítik. A karbonkibocsátás kiegyenlítése történhet olyan zöld projektek támogatásával, önkéntes karbonkreditek megvásárlásával, amelyek igazoltan üvegházgáz-kibocsátás nélkül valósulnak meg.

• A klíma szempontjából mi a legnagyobb különbség abban, hogy júniusban vagy decemberben fogyasztunk-e el egy tányér epret?
  1. Az eper termesztéséhez, szállításához és tárolásához kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás mértéke.
  2. Télen sokkal több vegyszert kell alkalmazni, ami miatt a gyümölcs íze nem lesz a legtermészetesebb.
  3. Szezonon kívül a gyümölcsök drágábbak, vagyis egy embernek több munkájába kerül megkeresni az eper árát.

A szezonon kívül fogyasztott gyümölcsöket nagy távolságból szállítják, vagy üvegházakban érlelik. Mindkét megoldás sokkal nagyobb energiaigényű, mint a természetes, szezon alatt történő termesztés.