A változások összetettek és sokrétűek, mostanra már az emberi élet szinte minden területére kihatással vannak. Például egy nemrégen megjelent amerikai kutatás szerint a klímaváltozás miatt átlagosan hét nappal rövidült meg a terhesség időtartama.
A köztudatban is új fogalmak kezdenek meghonosodni, mint például a hőstressz vagy klímamigráció. Akár elfogadjuk, akár tagadjuk az ember szerepét a jelenleg megfigyelhető folyamatokban a klímaváltozás mára már olyan tény, amellyel elkerülhetetlenül szembe kell néznünk, együtt kell vele élnünk.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint „a klímaváltozás lehet a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése”, ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázok (elsősorban a szén-dioxid) kibocsátását, akkor egyre jobban aláaknázzuk az élelmiszer- és ivóvíz-ellátásunkat, rontjuk a levegő minőségét, egyszóval minden olyan alapszükségletet, amelyek nélkülözhetetlenek a Föld népessége számára a jó egészségi állapot fenntartásához.
Az utolsó jégkorszak vége (kb. 10.000 év) óta eltelt időszakban is voltak melegebb és hidegebb periódusok, de ezen időszak alatt a Föld átlaghőmérséklete gyakorlatilag egy nagyon szűk, +/-1 C fokos tartományban változott. Jelenleg ennek a tartománynak a felső határán állunk, és igazából nem tudjuk pontosan megmondani, hogy ennek a határnak az átlépésével milyen, az emberi életet döntően meghatározó változások, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el. Hasonlattal élve egy olyan szakadékhoz közeledünk, aminek mélységéről nagyon keveset tudunk.
A fotó forrása: RapidEye / Getty Images Hungary
Az emberiség kezében számos olyan lehetőség van, amivel ezt a bizonytalan kimenetelű folyamatot megállíthatja, a már napjainkban jelentkező kedvezőtlen hatásokat tompíthatja. Ehhez azonban alapvetően meg kell változtatnunk az évezredek alatt kialakult, és az eddigi túlélésünket alapvetően segítő szokásainkat, életvitelünket és szemléletmódunkat. Változtatnunk kell saját magunkért, gyermekeinkért és a jövő generációjáért.