Klímabarát

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 23. szombat, Kelemen, Klementina

A körforgásos gazdaságról

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be Az európai zöld megállapodás című stratégiai dokumentumot, amelyben kijelölte a kontinens számára javasolt átállás főbb elemeit és kezdeti ütemtervét annak érdekében, hogy 2050-re Európa legyen a világ első karbonsemleges, fenntartható gazdasági rendszerrel rendelkező kontinense.

    

A tervezett átalakítás egyik kiemelt szakpolitikai területe „az ipar mozgósítása a környezetbarát és körforgásos gazdaság érdekében”.

  

A 2020 márciusában közreadott „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” címet viselő dokumentum ennek gyakorlati megvalósítását, azaz az erőforrások minél inkább fenntartható felhasználását célozza. Az ebben leírt irányelvek átültetése a következő évek feladata lesz az uniós tagállamok számára, többek között az alábbi területeket érintve:

  • hosszabb élettartamú, javítható termékek, különösen az elektronikai eszközök körében (pl. cserélhető akkumulátorok előírása, egységes töltők bevezetése, az elavult szoftverek frissítéséhez való jog);
  • az újrafeldolgozásra vonatkozó irányszámok meghatározása az akkumulátoroknál, csomagolásoknál, textíliáknál vagy bizonyos építőipari termékeknél;
  • az ún. másodlagos nyersanyagok EU-n belüli piacának megteremtése.

A kezdeményezések célja végső soron, hogy az Európai Unióban 2030-ra jelentősen csökkenjen a hulladéktermelés, ezen belül különösen a maradék (nem újrafeldolgozott) hulladék mennyisége, ezzel egyidejűleg csökkentve a termelési folyamatok elsődlegesnyersanyag-felhasználását.

  

A körforgásos gazdasági modell (más néven ipari ökológia) a különböző termékek és szolgáltatások előállítását rendszerszemléletben, azok teljes életciklusát figyelembe véve közelíti meg, lényegében a természetben működő körforgás mintájára. Már a terméktervezésnél törekednek az erőforrás-hatékonyságra, a megújuló vagy újrahasznosított alapanyagok használatára, valamint arra, hogy az előállított termékek minél tartósabbak, javíthatóak, újrahasználhatóak, majd hulladékká válva valamilyen formában szintén hasznosíthatóak legyenek.

 

Ennél a működési módnál az egyik termelési fázis mellékterméke vagy a folyamat valamelyik pontján keletkező hulladék egy másik termelési lépés nyersanyagává válik, és azonos vagy módosult formában része marad az anyag- és energiaáramlásnak. Így készül például PET palackból lábtörlő vagy paplantöltet, kap új életet a begyűjtött üveghulladék, termel villamos energiát vagy távhőt a kommunális hulladékégető mű, vagy kerül bele a cementbe adalékanyagként az égéskor keletkező salak.

 

Lakossági oldalról nézve hétköznapi döntéseink szintjén ide tartozik többek között a meghibásodott tárgyaink javíttatása, használt (esetleg felújított) árucikkek vásárlása, a ritkábban használt eszközök kölcsönzése saját tulajdonlás helyett, vagy a kerti és konyhai hulladék komposztálása.

  

Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52019DC0022&from=PL

   

Bővebb információ: