Klímabarát

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
október 22. csütörtök, Előd

A koronavírus-járvány rávilágított: az emberiség képes lenne környezet- és klímatudatosabban élni!

A koronavírus-járvány első hulláma jelentősen felborította a megszokott mindennapok rendjét.

A lakosság nagy része nem indult reggelente munkába, óvodába vagy iskolába, de igazából sehova. Le kellett mondani a nyaralásokat, családi, baráti találkozásokat, elmaradtak a színházi előadások, konferenciák, koncertek, fesztiválok, és minden egyéb nagylétszámú kulturális esemény. Ráadásul a gazdasági kényszerleállás – amely egyes szektorokat (pl. idegenforgalom és vendéglátás, szórakoztatóipar, közlekedés, szállítás stb.) fokozottabban érintett, mint másokat – további súlyos tovagyűrűző következményekkel jár, gondoljunk akár csak a foglalkoztatásra, vagy bevétel- és termeléskiesésre.

  

Voltak azonban kedvező környezeti következményei is a járványügyi helyzetnek. A csökkenő szárazföldi és légi közlekedés, valamint a gyárak, finomítók termelésének csökkentése vagy akár leállítása jelentős károsanyag-kibocsátás csökkenést, levegő- és vízminőség javulást eredményeztek a világ számos pontján (1. ábra és 2. ábra). Ezen következmények nem csak környezeti szempontból üdvözlendők, hanem az emberi egészség szempontjából is. A tisztább levegő csökkenti a koronavírus-fertőzés komplikációinak veszélyét és számos emberélet megmentéséhez hozzájárulhat. Azokat az embereket ugyanis, akik tartósan szennyezett levegőt lélegeznek be, súlyosabban érintheti a fertőzés, akárcsak a dohányzókat.

1. ábra: A főként közlekedési eredetű, nitrát-tartalmú PM5 részecske[1] szennyezés csökkenése Kínában
Forrás: https://index.hu/techtud/2020/04/23/covering_climate_now_reuters_a_breath_of_fresh_air/

  

  

2. ábra: A főként közlekedési eredetű nitrát-tartalmú PM5 részecske szennyezés csökkenése észak-Olaszországban
Forrás: https://index.hu/techtud/2020/04/23/covering_climate_now_reuters_a_breath_of_fresh_air/

 

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a járvány megfelelő megoldást jelenthet a kibocsátás-csökkentés elősegítéséhez, a környezetszennyezés vagy akár az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Azonban jó példát szolgáltat a tekintetben, hogy komoly összefüggés van az emberi tevékenység léptéke és a szennyező anyagok kibocsátásának nagyságrendje között. Rávilágít továbbá arra, hogy másként is lehet és tudunk is élni, egy lokálisabb és fenntarthatóbb berendezkedésben, ahol felértékelődik a hazai, helyi termék és szolgáltatás, rövidülnek az ellátási láncok, önellátóbb a nemzetgazdaság, kevesebb az ingázás és nagyobb a távmunka aránya. Ráadásul kiderült, hogy mindez kedvezően hat a környezet állapotára, az emberi egészségre, valamint hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez is.

  

A vírushelyzet okozta kényszerszünet önmagában azonban nem elegendő érdemi változás bekövetkeztéhez, lehetőséget nyújt viszont mélyreható rendszerszintű változások előmozdítására. Amennyiben előnyünkre fordítanánk és alkalmaznánk a járvány-időszak során elsősorban kényszerből felmerült változtatások egy részét – mint a lokálisabb berendezkedés, a globális kereskedelem vagy légiforgalom csökkentése – és átalakítanánk, zöldítenénk a gazdaságot, akkor jelentősen elősegítenénk az üvegházhatást okozó gázok – pl. a szén-dioxid – kibocsátásának csökkentését. A 3. ábra azt szemlélteti, hogy mennyivel esett vissza a járványhelyzet alatt a globális napi fosszilis eredetű – azaz kőszén, kőolaj, földgáz égetéséből származó – szén-dioxid kibocsátás a korábbi időszakhoz viszonyítva. Mivel ma már széles körben elismert, hogy az éghajlatváltozás egyik legfőbb oka az emberiség fenntarthatatlan életmódja, így ha változtatunk a fogyasztói és egyéb életmódbeli szokásainkon, az hatással lesz az éghajlatváltozás trendjeire is. Az, hogy ez pozitív vagy negatív irányban hat majd, rajtunk múlik!

 

3. ábra: A globális napi fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátás (fekete vonal) valamint a COVID-19 járvány alatti kibocsátás-csökkenés (piros vonal) [millió tonna CO2/nap]
Forrás: Le Quéré et al. Nature Climate Change (2020); Global Carbon Project

  

A 4. ábra azt mutatja be, hogy a karanténidőszak alatti fogyasztási és életmódbeli szokások változása, a kevesebb ingázás, kisebb fogyasztás mekkora szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményezett a különböző szektorok tekintetében a 2019-es éves átlagos napi kibocsátáshoz képest. Egyedül a lakossági szektor esetében figyelhető meg enyhe növekedés, amely annak az eredménye, hogy az emberek a korábbi életmódjukhoz képest jelentősen több időt töltöttek otthonaikban.

  

4. ábra: A globális napi fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátás változása szektoronként
[millió tonna CO2/nap]
Forrás: Le Quéré et al. Nature Climate Change (2020); Global Carbon Project

 

Az 5. ábrán globálisan és az egyes országok tekintetében látható a karanténidőszak szén-dioxid kibocsátást csökkentő hatása a 2019-es átlaghoz képest. Minél világosabb egy terület, annál nagyobb mértékben csökkent az adott ország kibocsátása. Időben jól nyomon követhető a járvány lefutása. Februárban (felül) jelentősebb kibocsátáscsökkenés csak Kínában volt tapasztalható, majd április elejére (alul) a kínai járványhelyzet mérséklődésével újra megnövekedett az ország kibocsátása. Eközben viszont a járvány terjedésével a Föld más részein jelentősen mérséklődött a szén-dioxid kibocsátás, globális léptékben 17,3%-kal.

  

5. ábra: A karantén hatása a szén-dioxid kibocsátásra a COVID-19 járványhelyzet során
február közepén (felül) és április elején (alul)
Forrás:
Le Quéré et al. Nature Climate Change (2020); Global Carbon Project

https://www.globalcarbonproject.org/global/multimedia/TemporaryReductionInCO2EmissionsDuringCOVID-19_CO2emissions2020.mp4

   

A koronavírus-járvány felfogható egyfajta figyelmeztetésnek, és felkészülési lehetőségnek az éghajlatváltozás jelentette kockázatokra. Emlékeztet bennünket arra, milyen krízishelyzeteket okozhat a klímaválság, és lehetővé teszi a mielőbbi felkészülést, megelőző intézkedések bevezetését, ahogy történt ez a járvány kapcsán is. Bár nem feltétlen gondolnánk, de az éghajlatváltozás és a koronavírus-járvány jelentette veszélyhelyzetek között sok a hasonlóság, ha a léptékük nem is azonos. Mindkettő esetében sokáig semmi látványos nem történik, a változások nem egyenletesen mennek végbe. Egyedi esetek bukkannak fel a hírekben, mint egy-egy megbetegedés a világ másik felén, vagy egy-egy extrém időjárási esemény – tavaszi aszály, svédországi erdőtűz, rövid idejű extrém esőzés – aztán egyszerre „berobbanhat”, és onnantól kevés kontrolt gyakorolhatunk a folyamatok felett. Fontos ezért a tudatos felkészülés hasonló járványügyi eshetőségre, valamint a klímaváltozás már elkerülhetetlen hatásaira, miközben törekszünk megelőzni a még elkerülhető káros hatásokat.

A koronavírus okozta veszélyhelyzet megmutatta, hogy mennyire sérülékeny is az a globalizált társadalmi-gazdasági rendszer, amelyre civilizációnk épül. Felhívja egyben a figyelmünket arra is, hogy a jelen társadalmi-gazdasági berendezkedésünk megalapozott felülvizsgálata elengedhetetlen annak érdekében, hogy hasonló, vagy a mostaninál sokkal súlyosabb válsághelyzeteket – mint a klíma- és ökológiai válság, vagy egy újabb járványhelyzet – megelőzhessünk, mérsékelhessünk.

   

Ajánló:

Amennyiben szívesen megtudna többet a klímaváltozással kapcsolatos lakossági cselekvési és felkészülési lehetőségekről, ajánljuk figyelmébe az alábbi linken megtalálható szemléletformálási kiadványainkat: https://nater.mbfsz.gov.hu/hu/node/113

  

Források:

Le Quéré, C., Jackson, R.B., Jones, M.W. et al. – Temporary reduction in daily global CO2 emissions during the COVID-19 forced confinement. Nature Climate Change 10, 647–653 (2020). https://doi.org/10.1038/s41558-020-0797-x

   

Linkek (letöltés ideje 2020.08.03):

[1] A PM2.5 megnevezés alatt a 2,5 mikrométer átmérőjű, szabad szemmel nem látható szálló por értendő, amely a tüdőbe jutva alig, vagy egyáltalán nem ürül ki. Felhalmozódva rontja az oxigénfelvételt és számos légzőszervi megbetegedést (pl. tüdőrák, asztma), valamint korábbi halálozást is okozhat. A szálló por felületén sokféle mérgező vegyület (pl. nitrát) tapadhat meg, amelyek további szövődményekhez vezethetnek.

LEGFRISSEBB
×

A körforgásos gazdaságról  

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be Az európai zöld megállapodás című stratégiai dokumentumot, amelyben kijelölte a kontinens számára javasolt átállás főbb elemeit és kezdeti ütemtervét annak érdekében, hogy 2050-re Európa legyen a világ első karbonsemleges, fenntartható gazdasági rendszerrel rendelkező kontinense.