A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat jogelődje, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2013–2016 között, az Európai Gazdasági Térség (EGT) Támogatási Alap támogatásával kiépítette és elérhetővé tette a NATéR alapinfrastruktúráját.
A jobb használhatóság érdekében azonban további fejlesztések váltak szükségessé. A NATéR továbbfejlesztésére 2016–2019 között kiemelt projekt keretében KEHOP forrásból került sor. A projekt célja volt a NATéR kialakítása során elkezdett, éghajlati alkalmazkodással kapcsolatos kutatások mélységének és az érintett ágazatok körének bővítése, a klimatológiai adatbázis megújítása és területi kiterjesztése, továbbá az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást támogató, önkormányzati és nemzeti szinten is hasznosítható döntéstámogató eszköztár létrehozása, amely a NATéR eddigi adatbázisait, módszertani és értékelési moduljait fejleszti tovább.
A projekt keretében számos az éghajlatváltozás által érintett tématerületen születtek új tudományos eredmények. Vizsgálták többek között a klímaváltozás hatásait a sekély felszín alatti vizekre, illetve a víziközmű szolgáltatások éghajlati sebezhetőségét. Új tematikaként jelent meg a földtani veszélyforrások éghajlatvédelmi szempontú értékelése, valamint az épített környezet, amelyen belül az épületállomány sérülékenysége és a belterületi vízrendezés klímareziliens tervezésének lehetőségei kerültek fókuszba. Szintén új elemként szerepelt a „NATéR továbbfejlesztése” projektben a kritikus infrastruktúra egyes elemeinek és a turizmus ágazatnak az éghajlati szempontú értékelése. Továbbá új, az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló agrártudományi és társadalomtudományi kutatások is készültek.
A tudományos eredmények mellett kiemelt szerepet kaptak a projektben azok az új döntéstámogató eszközök, amelyek célja, hogy a NATéR-ban szereplő adatokat a felhasználók számára könnyebben elérhetővé tegyék, felhasználhatóságukat javítsák. A fenti eszközök között hangsúlyosak azok, amelyek kifejezetten a helyi döntéshozókat, a települési önkormányzatokat célozzák.
A projekthez széleskörű oktatási, képzési és disszeminációs tevékenység kapcsolódott, amelyek közül kiemelt jelentőséggel bírt a településvezetők, önkormányzatoknál tervezési feladatot ellátó munkatársak és közreműködő (ágazati) szakértők számára szóló „Település-vezetői Éghajlati Akadémia” rendezvénysorozat. Ennek célja volt az önkormányzatok éghajlati alkalmazkodással kapcsolatos felkészítése az eredmények bemutatásával és azok gyakorlati hasznosításának megismertetésével.
2019. november 28-án Budapesten a Stefánia úti Art Geo Palotában került sor a projekt zárórendezvényére, amelyen széles közönség számára bemutatásra kerültek a továbbfejlesztés során elért eredmények, valamint a rendszer tervezett következő fejlesztési szakaszáról, a jövőbeli potenciális kutatási területekről, Kárpát-medencére történő kiterjesztéséről és együttműködési lehetőségekről szóló szakmai eszmecserére is sor került. A konferencia programja elérhető ITT.
A továbbfejlesztés eredményei számokban:
- 5 átfogó témakör fejlesztése 20 munkacsomagban
- Közel 30 különféle szervezettel való együttműködés
- 19 db tudományos kutatási jelentés
- 10 nemzetközi és 98 hazai konferencia előadás
- Eddig 11 szakmai cikk
- 12 db szemléletformáló és tájékoztató kiadvány
- 4 új döntéstámogató modul
- NATéR adatbázisát bővítő 5 új tematika és kb. 600 új adatréteg
- Adatrétegek többségének Duna vízgyűjtőre történő kiterjesztése
A továbbfejlesztés során létrejött eredmények, az adatbázisok, az elkészült új térképi rétegek, a kutatási jelentések és tanulmányok folyamatosan kerülnek feltöltésre a NATÉR honlapjára. Ezek az anyagok szabadon hozzáférhetőek és tanulmányozhatóak. Külön a kerületi lakosság figyelmébe ajánlhatóak az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformáló kiadványok is, amelyben sok hasznos tanács és információ megtalálható.
Bővebb információ a honlapon: https://nater.mbfsz.gov.hu/
A lakossági tájékoztató kiadványok elérhetősége: https://nater.mbfsz.gov.hu/hu/node/113