2020. év elején több stratégiai dokumentumot[1], illetve egy részletes jelentést fogadott el a Kormány, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak a jelenkori klímaváltozáshoz. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) például többek közt rögzíti az Európai Unió számára a 2030. évig tett hazai vállalásokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy a megújuló energiák felhasználásának növelésére. Az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről szóló jelentés pedig nagy részletességgel mutatja be és elemzi az éghajlatváltozás várható éghajlati és ágazati hatásait hazánk és közvetlen térségének vonatkozásában. A jelentés kitér olyan kulcsfontosságú szektorokra, mint a hazai víz- és energiagazdálkodás, a közlekedés, a természet- és biodiverzitás-védelem vagy a hazai települések fejlesztése a klímaváltozással összefüggésben.
Hazánk eközben, bizonyos feltételekkel, támogatta az EU azon célkitűzését, hogy 2050-re a közösség teljesen karbonsemlegessé váljon, vagyis csak annyi üvegházhatású gázt bocsássanak ki az egyes tagállamok, amelyet az országok nyelői (például az erdők, más zöldfelületek) képesek elnyelni. Ez utóbbi vállalás részleteinek megtervezésére készül el 2020 végére a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS).
Az EU által is elfogadott hazai célokat és teendőket az Országgyűlés 2020. június 3-án törvénybe is foglalta, a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény keretében.
A törvényben rögzített célkitűzések:
- Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest.
- Magyarország 2030-at követően a végső energiafelhasználás 2005. évi szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges (például megújuló) energiaforrásból biztosítja.
- Magyarország a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarányt ér el a 2030. évig.
- Magyarország a 2050. évre eléri a teljes klímasemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerül.
Mindezek teljesítéséhez ki kell dolgozni a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket és eszközöket. Meg kell tervezni továbbá a lakosság és a helyi közösségek fogyasztókból aktív energiatermelőkké válásának támogatását, és a hazai vállalkozások megújuló energia és energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatási programját. A kormányzat a klímavédelmet szolgáló, költségvetésből finanszírozott fejlesztések forrásának megteremtése céljából Zöld Államkötvényt bocsát ki, valamint társadalmi szemléletformáló kampányokat folytat.
Mindezekre azért van szükség, mert „a klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak. Ezek megelőzése, hatásainak csökkentése, továbbá következményeihez való alkalmazkodás hatékony és megvalósítható beavatkozásokat igényel.” (2020. évi XLIV. törvény)
[1] A dokumentumok és a jelentés elérhetőek itt, Klíma- és energiastratégiai dokumentumok címmel: https://www.kormany.hu/hu/dok?page=2&source=11&type=402#!DocumentBrowse