Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 1901 és 2020 között az éves középhőmérséklet átlagosan 1,23°C-fokkal[1] nőtt. A mérések kezdete óta a legforróbb év hazánkban 2019 volt[2], valamint a 10 legmelegebb év közül 9 az ezredforduló utánra esik. Az idei hőhullám június 18-tól 30-ig, 13 napon át tartott, ami a leghosszabb idejű júniusi hőhullám Budapesten 1901 óta.[3]
Az éghajlatváltozás jeleit már ma is észleljük, de hatásai a jövőben még inkább felerősödhetnek. Sokszor nem egyszerű eldönteni mely hatás írható a klímaváltozás számlájára, hiszen a földrajzi fekvésből adódóan a világ különböző pontjain, de akár csak Magyarországon belül is, lényegesen eltérő hatások jelentkezhetnek. Összefoglalóan azonban elmondható, hogy hazánkban nyáron kevesebb, míg ősszel és télen valamivel több eső várható. Kevesebb fagyos és több forró nappal számolhatunk, valamint több lesz a szélsőséges időjárási esemény is. A viharok, elöntések kárt tehetnek az utakban, épületekben, míg a hosszabb és forróbb hőhullámok az emberek és más élőlények egészségét viselik meg.
Olyan változások elébe nézünk, amelyek jelentős része elkerülhetetlen, de mérsékelhetjük az éghajlatváltozást erősítő üvegházhatású gázok kibocsátását, továbbá tehetünk azért, hogy ezekhez a változásokhoz minél jobban alkalmazkodjunk, így saját életünkben, környezetünkben minél kevesebb kárt tegyenek.
Manapság egyre több ember él városokban, amelyeket döntő többségében a sűrű beépítettség, a burkolt felületek magas, és a zöldfelületetek viszonylag alacsony aránya jellemez. Mindezek következtében a városokban módosulnak a sugárzási viszonyok, a vízháztartás, a légáramlatok és a hőmérséklet a környező nem, vagy kevéssé beépített területekhez képest. Ezt a hőmérsékletkülönbséget a város és a környezete között városi hőszigethatásnak nevezzük. Az így létrejövő városi klíma negatív hatásait közérzetünkre és környezetünkre már jelenleg is tapasztalhatjuk, észlelhetjük.
A burkolt, általában sötét, érdes felületek (pl. aszfalt, beton, házak fala) nagyobb arányban nyelik el a napsugárzást, mint amennyit visszavernek belőle, így sok hőt képesek eltárolni. Ezt az eltárolt meleget napnyugta után fokozatosan engedik ki, így a városok levegője éjszaka is kevésbé tud mérséklődni, mint a városkörüli területeké. A mesterséges burkolatok nagy aránya a természetes, növényzettel borított felületek csökkenését, ezáltal gyorsabb vízelvezetést, csökkenő beszivárgást és párologtatást eredményez, amelyeknek szintén fontos szerepe van a hőmérséklet mérséklésében. A sűrű beépítettségből adódóan a levegő szabad áramlása akadályokba ütközik, amely e melegebb légrétegek kiszellőzését, falak, felületek hűtését eredményezhetné. Hőtöbbletet okoz még a városokban a közlekedés és ipari tevékenység következtében fellépő légszennyezés is, ugyanis a felületekről visszaverődő hosszúhullámú (hő)sugárzás a szennyezett légrétegen keresztül nehezebben tud eltávozni, így a benn rekedő hő tovább melegíti a város levegőjét. Mindezek eredményeként városon belül – napszaktól függően – akár jelentős, 10-20°C különbség is lehet például egy forgalmas, burkolt kereszteződés és egy hűvösebb fásított városrész, vagy vízfelület feletti levegő hőmérséklete között.
A városi zöldfelületek alacsony aránya ellenére mégis ezek a területek ellensúlyozzák legnagyobb mértékben a városi hőszigethatás negatív hatásait, főként a kiterjedtebb, csapadékvízmegtartó zöldfelületek, parkok, erdők, vizes élőhelyek, zöldtetők,- homlokzatok, esőkertek, valamint vízfelületek (pl. kisléptékű víztározó tavak). Ezek a zöldfelületek számos módon képesek szabályozni a helyi mikroklímát, ezáltal kiegyenlítettebb, komfortosabb hőérzetet teremtve:
- A növényzettel borított felszíneken a párolgás lassabban megy végbe, és a lefolyás mértéke is kisebb, mint a burkolt felületek esetén, mivel az eső nem közvetlenül a talajfelszínre hullik. A lombkorona, az ágak és levelek felfogják, lassítják azt, így a talaj is több nedvességet tud befogadni, hisz a víz fokozatosan éri el a talajt. Ezáltal a talajegészséget is szolgálják jobb vízháztartás megteremtése által.
- A növények a párologtatásuk során energiát vonnak el a környezetüktől, ezáltal hűtő hatást fejtenek ki a környező légrétegekre, és növelik a levegő páratartalmát, és tisztább, frissebb levegőt eredményeznek
- A zöldterületek lehetőséget adnak a várható extrém csapadékesemények káros hatásainak csökkentésére is, tározó/ beszivárogtató tavak, árkok kialakítása által, amelyek egyfelől segítik a talajvízszint természetes utánpótlását, ezáltal a zöldterületek vízellátásának javulását, másrészt párologtatásuk által szerepet játszanak a hőmérséklet mérséklésében.
- A fák lombozata árnyékolóként szolgál, enyhítve ezzel a közvetlen napsugárzás besugárzó hatását.
- A fotoszintézis révén a beérkező napenergiát a növények kémiai energiává alakítják, így építve magukat és mérsékelve a besugárzás okozta hőtermelődést.
- A növényzet befolyással van a szélre is, ugyanis egyrészt mérsékli a magas házak közötti áramlás erősségét; másrészt a nagyobb nyílt parkos területek elősegítik az átszellőzést és a környező területek közötti légcserét is.
- A zöldterületeknek igen nagy szerepe van továbbá az üvegházhatás mérséklésében is az oxigéntermelésnek, valamint a szén-dioxid elnyelésnek köszönhetően.
A városi zöldfelületek további pozitív hatásokkal is bírnak a kedvezőtlen klímahatások enyhítése mellett. A városi zöldterületek (ez alatt elsősorban a fás, bokros parkokat értve):
- kedvező hatással vannak a városok környezeti állapotára,
- élőhelyet teremtenek számos növényfaj és az állatvilág képviselői számára, növelve ezzel a helyi biodiverzitást (helyi biológiai sokféleséget),
- jelentős mennyiségű szennyezőanyagot és port szűrnek ki a levegőből, valamint bizonyos fajok a talajban található szennyezőanyagok koncentrációját is csökkentik, ezáltal jobb az adott területen a levegő-, és talajminőség,
- kedvezően hatnak a lakosság komfortérzetére, jólétére, és egészségi állapotára is,
- rekreációs helyszínként szolgálnak, teret adva a kikapcsolódásnak, pihenésnek, sportnak, valamint találkozó és közösségi térként is működnek, valamint
- jelentős esztétikai értékkel is bírnak.
Mindezek alapján megállapítható, hogy mind a klímatudatos várostervezésben, mind a városok környezeti állapotának javításában igen jelentős szerepük van a zöldterületeknek, így fontos hogy mind a városvezetés, mind a lakosság felismerje e területek kiemelt szerepét az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás tekintetében. Továbbá ezek a zöld-kék infrastrukturális megoldások gyakran költséghatékonyabbak és több szempontból is hasznosabbak, mint a hagyományos települési infrastruktúrafejlesztés által kínált megoldások.
Újbuda Klímastratégiája (Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda klímastratégiája 2020-2030, kitekintéssel 2050-ig, elérhető: https://klimabarat.ujbuda.hu/klimabarat/ujbuda-helyi-klimastrategiaja) is fontos alkalmazkodási célként fogalmazza meg a zöldterületi rendszer fejlesztését a kerületben, amelyhez négy konkrét intézkedést is rendel:
- A zöldvagyon felmérése és folyamatos monitoringja, nyilvántartása
- Zöldfelületi ellátottság javítása, hőszigetek csökkentése
- Barnamezős területek klímabarát hasznosítási lehetőségeinek szabályozása a Kerületi Építési Szabályzatban
- "Tiszta, zöld közterületek" program elindításával a zöld közterületeink állapotának javítása
Mi is tudunk tenni az éghajlatváltozás káros hatásai ellen és a városi hőszigethatás csökkentése érdekében! Tegyünk mi is a magunk lehetőségei szerint a zöldterületek növelése, mikroklíma szabályozó hatásának javítása érdekében!
- Amennyiben rendelkezünk kerttel, ültessünk fákat, cserjéket, bokrokat, részesítsük előnyben ezeket a nyílt gyepterülettel és a térkövezéssel szemben.
- Válasszunk szárazságtűrő, szennyezettségre kevésbé érzékeny fajokat, ezáltal csökkentve a locsolási igényt, és javítva választott növényeink túlélési esélyeit, tekintettel az egyre melegebb éghajlatra.
- Otthonunk hűtését elősegíthetjük növényzet futtatásával is akár a teraszon, akár a ház falán. Ezek nem csak szép látványként szolgálnak, hanem árnyékolnak is, jobb hőszigetelést is biztosítanak, a párologtatásukkal hűtenek, és gyengítik a külső falakat érő időjárási hatásokat is.
- Amennyiben van rá lehetőségünk telepítsünk zöld tetőt, amely javítja a hőszigetelést, az épület hőháztartását és zajszűrő hatásuk is ismert.
- Figyeljünk oda zöld területeinkre, óvjuk őket a rongálástól, szennyezésektől. Amennyiben kártételt tapasztalnánk, jelentsük be az önkormányzat részére.
[1] https://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=2990
[2] https://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=2729
[3] https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3049&hir=Extrem_szarazsag_es_forrosag_2021_juniusaban
