Klímabarát

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
október 22. csütörtök, Előd

Klímahírek

"Klímahírek" rovat fejléc (tid: 20305)

A koronavírus-járvány rávilágított: az emberiség képes lenne környezet- és klímatudatosabban élni!

A koronavírus-járvány első hulláma jelentősen felborította a megszokott mindennapok rendjét.

  

A koronavírus-járvány rávilágított: az emberiség képes lenne környezet- és klímatudatosabban élni!

A koronavírus-járvány első hulláma jelentősen felborította a megszokott mindennapok rendjét.

  

A lakosság nagy része nem indult reggelente munkába, óvodába vagy iskolába, de igazából sehova. Le kellett mondani a nyaralásokat, családi, baráti találkozásokat, elmaradtak a színházi előadások, konferenciák, koncertek, fesztiválok, és minden egyéb nagylétszámú kulturális esemény. Ráadásul a gazdasági kényszerleállás – amely egyes szektorokat (pl. idegenforgalom és vendéglátás, szórakoztatóipar, közlekedés, szállítás stb.) fokozottabban érintett, mint másokat – további súlyos tovagyűrűző következményekkel jár, gondoljunk akár csak a foglalkoztatásra, vagy bevétel- és termeléskiesésre.

  

Voltak azonban kedvező környezeti következményei is a járványügyi helyzetnek. A csökkenő szárazföldi és légi közlekedés, valamint a gyárak, finomítók termelésének csökkentése vagy akár leállítása jelentős károsanyag-kibocsátás csökkenést, levegő- és vízminőség javulást eredményeztek a világ számos pontján (1. ábra és 2. ábra). Ezen következmények nem csak környezeti szempontból üdvözlendők, hanem az emberi egészség szempontjából is. A tisztább levegő csökkenti a koronavírus-fertőzés komplikációinak veszélyét és számos emberélet megmentéséhez hozzájárulhat. Azokat az embereket ugyanis, akik tartósan szennyezett levegőt lélegeznek be, súlyosabban érintheti a fertőzés, akárcsak a dohányzókat.

A teljes cikk ide kattintva olvasható el.

Képek: 

A körforgásos gazdaságról

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be Az európai zöld megállapodás című stratégiai dokumentumot, amelyben kijelölte a kontinens számára javasolt átállás főbb elemeit és kezdeti ütemtervét annak érdekében, hogy 2050-re Európa legyen a világ első karbonsemleges, fenntartható gazdasági rendszerrel rendelkező kontinense.

Legyen részese Ön is az Európai Unió zöld jövő-tervezésének!

Az éghajlatváltozás és a természeti környezet pusztulása, mint kettős kihívás, jelenleg a legkomolyabb feladat Európa és az egész világ számára. A Föld éghajlata várhatóan tartósan és jelentősen átalakul, kiszámíthatatlanabbá válik, az átlaghőmérséklet emelkedik, ami hatással van a csapadék eloszlására és az éghajlat más jellemzőire is. Így időjárásunkban várhatóan gyakoribbá válnak a szélsőségek, amelyeket már manapság is tapasztalhatunk.

Eredményesen zárul a „NATéR továbbfejlesztése” projekt

A 2016-ban indult és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) „1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” című prioritási tengelyének 1.1.0. konstrukciójából támogatott „Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése” című kiemelt projekt eredményeként új éghajlati sérülékenység-vizsgálatok, továbbá a helyi és országos klímapolitikai tervezést segítő eszközök születtek.