A lakosság nagy része nem indult reggelente munkába, óvodába vagy iskolába, de igazából sehova. Le kellett mondani a nyaralásokat, családi, baráti találkozásokat, elmaradtak a színházi előadások, konferenciák, koncertek, fesztiválok, és minden egyéb nagylétszámú kulturális esemény. Ráadásul a gazdasági kényszerleállás – amely egyes szektorokat (pl. idegenforgalom és vendéglátás, szórakoztatóipar, közlekedés, szállítás stb.) fokozottabban érintett, mint másokat – további súlyos tovagyűrűző következményekkel jár, gondoljunk akár csak a foglalkoztatásra, vagy bevétel- és termeléskiesésre.

Voltak azonban kedvező környezeti következményei is a járványügyi helyzetnek. A csökkenő szárazföldi és légi közlekedés, valamint a gyárak, finomítók termelésének csökkentése vagy akár leállítása jelentős károsanyag-kibocsátás csökkenést, levegő- és vízminőség javulást eredményeztek a világ számos pontján (1. ábra és 2. ábra). Ezen következmények nem csak környezeti szempontból üdvözlendők, hanem az emberi egészség szempontjából is. A tisztább levegő csökkenti a koronavírus-fertőzés komplikációinak veszélyét és számos emberélet megmentéséhez hozzájárulhat. Azokat az embereket ugyanis, akik tartósan szennyezett levegőt lélegeznek be, súlyosabban érintheti a fertőzés, akárcsak a dohányzókat.

A teljes cikk ide kattintva olvasható el.